Tiszta vizet a pohárba! – A környezetvédelem

Szerdán a környezetvédelem volt a téma az ŐrvidékHázban.

Néha a legártalmatlanabbnak tűnő dolgok a legveszélyesebbek és a környezetvédelemben is vannak jó és rossz hírek. Az utóbbira – sajnos – remek példa az összes olyan gyerekjáték, amit ólomtartalmú festékkel vontak be és a legtöbb vegyszer, amit pont a baktériumok elpusztítására alkottak meg.

Azért megoldás is van, vagy legalább elképzelés és ez lenne a kék gazdaság, ahol a természetet utánozzuk le. 100 kék innovációval akár 100 millió új munkahelyet is létre lehetne hozni, miközben teljes összhangban maradunk a környezetünkkel.

Siker, vagy katasztrófa? – Tiszta vizet a pohárba

A délután első előadója Szőnye Ildikó volt, aki a bős-nagymarosi vízlépcső kulisszatitkaiba avatott be minket. Gondolták volna, hogy a “csúcsrajáratás” kifejezést is ebben a projektben használták először, igaz, akkor még egy 25 méter magasról 120 kilométeres útra indított 4 méteres árhullámot jelentett, ami bőven veszélyeztette volna Esztergomot, de energiát termeltek volna vele, naponta kétszer.

Az 1977 szeptemberében indított projekt közvetve két kormány bukását okozta, hiszen hiába tűnhetett gazdaságilag előnyösnek a bős-nagymarosi vízlépcső, az okozott környezeti károk felbecsülhetetlenek lettek volna. Igaz, Magyarország anno kihátrált a szerződésből, a szlovák oldalon 40 kilométeren elterelték a Dunát.

1984-ben döntöttek az építés elhalasztásáról, viszont időről időre újra előkerült a megvalósítás terve. A környezetvédők folyamatos tiltakozásai végül célt értek, és a komoly kül- és belpolitikai összetűzéseket hozó, több mint 100 milliós beruházás nem valósult meg. Az ügy a hágai törvényszéket is megjárta, ahol döntetlen lett az ügy vége; Magyarország jogtalanul hátrált ki a szerződésből, Csehszlovákia pedig jogtalanul terelte el a folyót. A dolog pedig a mai napig lezáratlan.

A 100 százalékos győzelemnél nem lehet nagyobbat aratni

A Falco-gyár “füstje” régóta megoldatlan problémája volt a városnak, végül tavaly  Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője magánemberként felkarolta az ügyet és elindította a Tiszta levegőt! petíciót, amit közel 8 ezren írtak alá. A kezdeményezést végül a városi közgyűlés is támogatta, amiben mérőműszert és szűrő berendezést követeltek a P127 jelű forráspontra.

A Szombathelyre érkezők ma már a Falco által kibocsátott, sokszor fekete gőzt látják meg, ami a szakirodalmak szerint akkor ilyen színű, ha a károsanyag-kibocsátás 100 milligramm/köbméter szint feletti. A “füst” pedig a város jó részét beborítja, nem csak a Falco-gyár 1720 négyzetkilométeres területet, ami egyébként az üzem hatókörének tekinthető, és ahol nem mellesleg 13 ezer ember él.

Ezek után a Zöldhatóság kötelezte a céget a mérőműszer beszerelésére és többször büntették is a gyárat. Ekkor a cég magyar vezetése enyhülni látszott, de az új IPPC-engedély (egységes környezethasználati engedély) kérelemnél árukapcsolással igyekeztek egy termelésbővítést is hozzácsapni a szűrő berendezés megépítéséhez, ami a képviselő szerint elfogadhatatlan.

“Tudtam azt, hogy fel lehet tenni a mérőműszert, a tulajdonos elmondta, hogy a szűrőberendezés – az UTWS – a saját szabadalmuk és az Európai Unió a legjobb elérhető technológiaként tartja számon. Tehát, igenis megvalósítható a beruházás, ezért úgy voltam vele, kényszerítsük ki a megvalósítását.” – mondta Dr. Hende Csaba a fórumon.

Az UTWS egyébként nagyon leegyszerűsítve úgy működik, mint egy kondenzációs kazán, a szárítás után keletkező gőzt a benne lévő fűrészpormaradékkal újra elégetik, így legrosszabb esetben is 80 százalékkal lesz kevesebb a gyár levegőterhelése.

Végül a Falco meghátrált és közleményben tudatták, hogy 2016. szeptember 30-ig elhelyezik a mérőműszert a P127-es forrásponton és 2017. szeptember 30-ig az UTWS szűrőt is megépítik. Ennek már csak egyetlen akadálya van, az, hogy a cégnek nincs érvényes IPPC engedélye, ami nélkül nem kaphatnak építési engedélyt sem.

Az egységes környezethasználati engedély miatt sokan fellebbeztek, többek közt a Falco, a város és a civilek is.

“Ha a Falco visszavonja a fellebbezését, akkor mások is tegyék meg ezt.” – kérte Hende Csaba.

A sikert viszont pont azok kérdőjelezik most meg, akik 2006-ban egy rendezési terv keretében kisvárosi környékről iparira változtatták a Falco-gyár térségét. Azóta a gyár termelésének felfutásával a város levegőjének minősége sokat romlott és a 20 év alattiak körében jelentősen megnőtt a hörgőasztmások száma.

“A Falco-gyár sem most, sem a jövőben nem számíthat a támogatásomra. Két egyszerű dolgot kértünk, mérőműszert és korszerű szűrő berendezést ellenszolgáltatások nélkül, tehát elmondhatjuk, hogy 100 százalékos a győzelem.” – zárta beszédét Hende Csaba.

Pro Natura St. Gotthard

Azt est zárásaként Woki Zoltán mesélt a Pronas megalapításáról és tevékenységéről. Az egész történet 2005-ben kezdődött, amikor a Szentgotthárddal határos osztrák heiligenkreuz-i ipartelepen szemétégetőt akartak építeni, 95 méteres dupla kéménnyel.

A fő probléma az volt, hogy három nemzeti parkot és a várost is veszélyeztette volna a füst az uralkodó északnyugati szél miatt. Ezért alakult meg a Pro Natura St. Gotthard egyesület és a civil kezdeményezés végül nemzetközi összefogássá nőtte ki magát, hiszen egy idő után már nem csak a magyarok, hanem az osztrákok és a szlovének is együtt tiltakoztak a hulladékégető ellen.

Forrás: frisss.hu